Szerethető: olyan dolgok felé hajtja a fejét, amit mi nem méltatunk figyelemmel

Merényi Dávidot nem kell bemutatni a kortárs művészet követőinek. Merényi a mindennapi helyszíneket tárja elénk, de egészen más formában, mint ahogy azokat mi látjuk. A festőművésszel az ArtisTaille augusztusi művésztelepén is lehet majd személyesen találkozni, július végéig pedig a tállyai Oroszlános Borbirtok éttermében láthatók festményei. Ezek apropóján a jelenről és a jövőről kérdeztük, ezen felül megosztotta velünk azt is, hogy mi motiválja őt munkája során és milyen hatások és élmények formálják a festményeit.

Hogyan lettél festő?

Olaszországban hatéves koromtól éltem nagyjából tizennyolc éves koromig […], filozófiát tanultunk három évig, és azt nagyon értékeltem. Illetve a másik nagy kedvencem az angol irodalomoktatás volt. Ezek úgy érzem, máig nagy hatással voltak rám.

Érettségi után Budapestre költöztem és előkészítő iskolában tanultam művészetet. Ekkor már nem volt kérdés számomra, hogy festő leszek.

Ugyan figyelmeztettek rá, hogy igen nehéz pálya a művészet, nem volt kérdés, hogy a festészetet válasszam.

Merényi Dávid festményei jelenleg az Oroszlános Borbirtok éttermében is megtalálhatók

Tehát sokáig éltél Olaszországban, de művészetet csak Magyarországon tanultál. Melyik volt inkább hatással jelenlegi festményeidre? Hiszen nem csak Budapestet láthatjuk festményeiden, hanem olasz tájakban is gyakran gyönyörködhetünk.

Olaszországban nagyon sokat jártam képcsarnokba, rengeteg első osztályú kiállítást láttam, és ez nagyban alakította látásmódomat képalkotás szempontjából. Bár Olaszországot is imádom, nem tudok nem elfogult lenni az otthonommal, a magyar táj számomra semmihez sem fogható.

Az általunk gyakran meg nem látott mindennapi szépségeket te úgy mutatod meg nekünk, hogy különleges, vibráló tónust használsz a legsötétebb pontokat is feldobva ezzel.

Nem fedőfestékként használok egy-egy színt, hanem egy tónust helyettesítő értékként. Így történhet meg, hogy egy sötétebb részt is egy élénk szín helyettesít. Látok valami romantikusat és szerethetőt abban, hogy az ember olyan dolgok felé hajtja a fejét, amit általában nem méltatunk figyelemmel. Nem polgárpukkasztó sem lázadó, de azért valahol nem konvencionális.

Ilyen különleges alkotásoknál mindig érdekes, hogy hogyan jut el a művész a kész festményig, mit tesz, mikor meglát egy vászonra való momentumot és milyen egyáltalán az egész alkotói folyamat. Nálad hogyan zajlik ez?

Leginkább nyitott szemmel szeretek járni, fényképeket gyűjtök és mappákba rendszerezem azokat a dolgokat, amik érdekelnek. Lehetőleg körbefotózok minden részletet, akár egy bűnügyi helyszínelő. Vázlatokon döntöm el, mi-mekkora hangsúlyt kapjon a végleges képen, és gyakran, amikor egy első réteg megszárad, fehér, szinte átlátszó lazúrral festem le azt, hogy újból kezdjem a részletek kiemelését.

Most épp min dolgozol?

Jelenleg olyan képeket készítek, amik leginkább rajzfilmszerűek, „cartoonish”, befejezetlen Photoshop vázlatokhoz hasonlítók, és egész nyáron utazni tervezek. A következő állomásom Mezőszemere, ahol a Godot Galéria jóvoltából fogunk alkotni, majd ősszel kis pihenő, és egy hosszabb római projekten fogok dolgozni.

Mire számítasz az ArtisTaille alkotótábor kapcsán?

Jelenleg is egy művésztelepről adom ezt az interjút, az Iszkaszentgyörgyi Bajzáth-Amadé Pappenheim kastélyban található Ari Kupsus táborban vagyok. Szeretem az ilyen kezdeményezéseket és mindig nagyon jó új barátokat szerezni.

Én nagyon lelkes embernek tartom magam, olyannak, aki nagyon korán beleéli magát az ilyen rendezvényekbe, és előre képzelődik és regéket zeng egy helyről, ahol még nem is járt. Szinte érzi a levegőt, az illatokat és a táj varázsát. Biztos vagyok benne, hogy inspirál majd a hely és nem lesz gond az ihlettel. Leginkább arra vágyom, hogy az egész élmény áthasson, és az emberek kedvességét odafigyeléssel és jelenléttel viszonozzam.

Merényi Dávid sok helyen megfordult már a képeivel. Legtöbb alkotását saját műtermében lehet megnézni, de Tállyán, az Oroszlános Borbirtok éttermében is megcsodálhatjuk a Budai Séták sorozatból látható 10 festményét egészen július végéig. Szeptember 15-én pedig Budapesten nyílik kiállítása a Klauzál6 galériában.

Kérdezett: Korga Szabina

Fotók: Sebestyén László